Benzol

A benzol jellegzetes illatú, színtelen vagy világossárga színű, illékony, igen gyúlékony folyadék, gőze levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Vízben enyhén, szerves oldószerekben (alkoholok, éterek) kiválóan oldódik. 

Oldószere a gyantáknak, zsíroknak, továbbá a jódnak, a kénnek, a foszfornak és a brómnak. 

A benzol a legegyszerűbb aromás vegyület, ismerhető még fenil-hidrid, ciklohexatrién, szén-benzin néven is. Természetes úton vulkáni tevékenység során, nyersolajból, valamint erdőtüzekkel kerülhet a környezetbe, nagyobb mennyiségben emberi tevékenységből származik. Előállítható szénvegyületek (pl. kőszénkátrány) száraz desztillálása során, toluolból dezalkilezéssel, vagy szintetikus úton, benzin katalitikus reformálásával.

 

Felhasználása rendkívül széleskörű, szerepet játszik pl. műanyagok, gyanták, sztirén, nejlon, poliészter, vagy más szintetikus szálak előállításában, továbbá bizonyos típusú gumik, kenőanyagok, festékek, mosószerek, tisztítószerek, ragasztók, gyógyszerek, növényvédő szerek, robbanóanyagok gyártásában.
Korábban oldószerként és háztartási tisztítószerként is széles körben alkalmazták. Benzolt tartalmaznak továbbá a szén- és kőolajszármazékok, de megtalálható a feldolgozott olajipari termékekben is. Használatával javítható az oktánszám, ezért gyakran adalékolják üzemanyagokhoz.

A benzol felhasználását, valamint a benzoltartalmú anyagok importját és forgalmazását az EU szigorúan szabályozza, mivel számos nemzetközi egészségügyi szervezet bizonyította, hogy a benzol rákkeltő és immunrendszer-károsító hatású. Mivel a kis koncentrációjú benzol rövid ideig (5-10 perc) tartó belélegzése álmosság, szédülés, látászavar, hányinger, gyors szívverés, fejfájás, zavartság mellett bizonyos mértékű eufóriát, delíriumos állapotot is kivált, ezért a benzoltartalmú oldószereket kábítószerként is használják. Nagyobb benzolkoncentráció vagy hosszabb idejű kitettség esetén remegés, eszméletvesztés, kóma, görcsök tapasztalhatók, és végül halál is bekövetkezhet.