Bioüzemanyag fogalma a „42/2005 (III. 10.) Korm. rendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól” szerint:
„Bioüzemanyag: a biomasszaból előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag. Bioüzemanyagnak kell tekinteni a bioetanolt, a biodízelt, a biogázt, a biometanolt, a biodimetilétert, a bio-ETBE-t (etil-tercier-butiléter), a bio-MTBE-t (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagokat, a biohidrogént és a tiszta növényi olajat, továbbá a más jogszabályban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyagot.”
(Más jogszabály még például a Jövedéki törvény 2008. január 1-jétől módosított 7. 1. p) pontja.)
A ma rendelkezésre álló energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: az egyik a fosszilis energiahordozók (nem megújuló energiaforrások), a másik a nem fosszilis energiahordozók (megújuló energiaforrások).
Magyarország az Európai Unió csatlakozási szerződésében vállalta, hogy 2010-re - összhangban az EU 2001/77/EK irányelvével - a megújulókból származó villamos energia részaránya eléri a 3,6 %-ot. Ez jelek szerint csak a biomassza-felhasználás növelésével érhető el.
Egy másik kötelezettség a 2003/30/EK irányelvből adódik, amely irányelv az Európai Közösségben a „bio eredetű üzemanyagok” arányának 2010-re 5,75 %-ra növelését írja elő.
Tehát a bioüzemanyag: biomassza alapból előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú [üzemanyag]?.
Fajtái:
- bioetanol: biomasszaból és/vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből előállított, bioüzemanyagként felhasználható etanol;
- biodízel: növényi vagy állati olajból előállított, dízelüzemanyag minőségű, bioüzemanyagként felhasználható metilészter;
- biogáz: gáznemű üzemanyag, melyet biomasszából és/vagy hulladékok biológiailag lebomló részéből állítanak elő, amelyből tisztítás útján földgázminőség érhető el, vagy fagázból állítanak elő, és amely bioüzemanyagként felhasználható;
- biometanol: biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható metanol;
- biodimetiléter: biomasszából előállított, bioüzemanyagként felhasználható dimetiléter;
- bio-ETBE (etil-terc-butiléter): bioetanol-alapon előállított ETBE. A bioüzemanyag térfogatszázalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %;
- bio-MTBE (metil-terc-butiléter): bioetanol-alapon előállított üzemanyag. A bioüzemanyag térfogatszázalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %;
- szintetikus bioüzemanyagok: biomasszából előállított szintetikus szénhidrogének vagy szintetikus szénhidrogén-keverékek;
- biohidrogén: biomasszából, illetve hulladékok biológiailag lebontható részéből előállított, bioüzemanyagként felhasználható hidrogén;
- tiszta növényi olaj: sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj, ha az alkalmas az adott motortípusokhoz, és teljesülnek a vonatkozó kibocsátási előírások.
- más megújuló üzemanyagok: azok a bioüzemanyagon kívüli megújuló üzemanyagok, amelyek a 2001/77/EK irányelvben meghatározott megújuló energiaforrásokból származnak, és amelyeket közlekedési célra használnak;
A bioüzemanyagot a fentebb hivatkozott Jövedéki törvény alapján az alábbi formában lehet forgalmazni, illetve felhasználni:
1. tiszta bioüzemanyagként, vagy nagy koncentrációban ásványolaj-származékokban, a közlekedési felhasználásra vonatkozó különleges minőségi előírásokkal összhangban;
2. ásványolaj-származékokhoz hozzákevert bioüzemanyagként, a közlekedésben használt üzemanyagok műszaki követelményeiről szóló harmonizált európai szabványokat átültető nemzeti szabványokkal összhangban;
3. bioüzemanyagból származó folyadékként, amelynek tekintetében a bioüzemanyag-hányadot a 2. § af), illetve ag) pontja határozza meg.