Energiapédia szócikk találomra
Hűtő-fűtő klíma
Azokat a klímaberendezéseket nevezzük hűtő-fűtő klímának, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy melegben hűteni, hidegebb időben pedig fűteni tudják az adott helyiség légterét.
Alapvetően a klímaberendezések hőszivattyúk, tehát a kültéren adják le a beltér hőjét. Azonban egy speciális szeleppel meg lehet fordítani ezt a folyamatot, így tehát a kinn összeszedett hőt bent adjuk le.
A klímakörfolyamat megfordításával a fűtésre használt villamos energia legalább olyan, ha nem jobb hatásfokkal működik, azaz olcsóbban tudunk fűteni, mint gázzal, tekintettel arra, hogy a gázszámla szinte hónapról hónapra egyre nagyobb összegről szól.
0 és +5 °C határig tudnak fűteni az alap hűtő-fűtő klímák. A COP számuk (egy egységnyi villamos energiával mennyi hűtési/fűtési energiát kapunk) 3 körül van. A gázzal való fűtés hatékonyságát ez épphogy csak eléri. Ez azoknak éri meg leginkább, akiknél távfűtés, vagy elektromos kályha van.
Az áttörést az inverter technológia hozta meg. Egy magas színvonalú inverteres hűtő-fűtő berendezéssel olyan gazdaságosan lehet fűteni, hogy akár 30-40 %-os megtakarítást is el tudunk érni.
Előnye még ezeknek a gépeknek, hogy a bekapcsolást követően szinte azonnal meleg levegőt fúj ki magából, így ha hazaérünk, hamarabb érezhetjük kellemes hatását. A hagyományos fűtésnél a légtérrel együtt melegednek fel a falak, a tárgyak is, a meleg levegő felfelé indul, a plafon alatt gyűlik össze, ott lesz a legmelegebb. A klímák ezzel ellentétben lefelé terítik a meleg légáramlatot és alulról fűtik a helyiséget, tehát ott lesz a legmelegebb, ahol tartózkodunk.
Illetve előnye még a hagyományos „hűtő” klímákkal szemben, hogy míg előzőt csak az év egy bizonyos szakaszában tudjuk használni, addig a hűtő-fűtő klímákat akár egész évben.