Energiapédia kiemelt szócikk

Energiamegtakarítási tippek

Az energia ésszerű és hatékony felhasználására napjainkban egyre nagyobb az igény és a törekvés. Nagyon fontos a környezettudatos gondolkodás elterjedése, hiszen a fosszilis energiaforrások (pl. szén, kőolaj, földgáz) készletei egyre csökkennek, az energiaárak pedig nőnek.
Az alábbiakban nézzük meg, hogy energiafogyasztó eszközeink és használati szokásaink megváltoztatásával hogyan léphetünk az energiatakarékos életmód útjára.

További részletek

2007. január 10-én mutatta be az Európai Bizottság a közös európai energiapolitikáról szóló hároméves tervet. Az a cél, hogy 2020-ra 20%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami azt jelentené, hogy az 1990-es évi kibocsátáshoz képest 15%-kal mérséklődne ez a mutató.

2006-ban nyitotta meg a bizottság a vitát az európai energiapolitika jövőjéről a Zöld Könyv márciusi kiadásával. Csak növelte ennek az aktualitását az ebben az időszakban jelentősen növekvő kőolaj-, gázár, illetve Európa egyre nagyobb függősége a külső szállítóktól és a globális felmelegedés okozta krízis. A csomag központi eleme a Strategic Energy Review kiadvány, ami az európai gazdaságot egy energia-hatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású régióvá szeretné tenni. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem következik be jelentős változás, akkor az EU energiafüggősége 2030-ig a mai 50%-ról 65%-ra, a gázimporttól való függőség 57%-ról 84%-ra, az olajiparral kapcsolatos 82%-ról pedig 93%-ra nő. A jelentés tartalmazza továbbá, hogy a jelenlegi szén-dioxid kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések ellenére is 2030-ra 5%-kal fog nőni a kibocsátott gáz mennyisége, ezért 3 éves Akciótervet javasoltak, hogy ezt elkerüljék.

Konkrét javaslatok, amik a jelentésben vannak:

• a belső energia- és gázpiac kialakításnak befejezése, az energiatermelés és az energia-disztribúció elválasztása, erőteljesebb, független hatósági kontroll, amely a teljes európai energiapiac érdekeit veszi figyelembe, nem csak a nemzeti érdekeket tartja szem előtt, ahogy az manapság gyakran előfordul;
• célkitűzés megfogalmazása a zöld energiaforrásokkal kapcsolatban, 2020-ig szólóan. Egyes EU-politikusok szerint az újrahasznosítható energia mértékének el kellene érnie a 20%-ot a teljes energiafogyasztáson belül;
• célkitűzés megfogalmazása a bioüzemanyagokkal kapcsolatban, 2020-ig szólóan;
• az energiahatékonyság 20%-os javítása 2020-ig;
• az energiával kapcsolatos kutatás-fejlesztés támogatása, évente legkevesebb 50%-kal kellene növelni az alacsony széntartalmú technológiák kifejlesztésével kapcsolatos kutatások költségvetését;
• szolidaritási rendszer kidolgozása az energiakrízisek kezelésére, egy új energia-megfigyelő rendszer felállítása;

• közös külső energiapolitika kialakítása annak érdekében, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a szállító, a fogyasztó és a tranzitországok között.

A Bizottság kétéves jelentésekben követné figyelemmel a célok megvalósulását.

Az Európai Bizottság egy újabb Zöld Könyvben meghatározta a európai energiapolitika alapjait. Ez a könyv felhívást tartalmaz hat konkrét elsőbbségi területre vonatkozó észrevételek megtételére, és több mint 20 konkrét új intézkedési javaslatot fogalmaz meg. A Zöld Könyv ismerteti, hogy az európai energiapolitika hogyan valósíthatná meg az energiapolitika három központi célkitűzését, a fenntartható fejlődést, a versenyképességet és az ellátás biztonságát. Ez egy hosszú távú kihívás. A folyamatok megalapozására a Bizottság azt javasolja, hogy időközönként terjesszenek elő a Tanácsnak és a Parlamentnek egy, az EU-ra vonatkozó stratégiai energiaügyi áttekintőt. Ez egy rendszeres helyzetfelmérés lenne, nyomon követné az előrelépéseket, azonosítaná az új kihívásokat, és az azokra adott válaszokat az energiapolitika valamennyi szegmensében.