Energiapédia szócikk találomra
Vízerőmű
Azokat az erőműveket nevezzük vízerőműnek, amelyek a vízenergiát hasznosítják. A vízenergia a megújuló energiaforrások közé tartozik, tehát nem szennyezi a környezetet, nem termel sem szén-dioxidot, sem más üvegházhatású gázokat.
A víznek az energiáját az emberiség régóta használja. Régen Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában vízkerekeket alkalmaztak az energia előállítására. Azonban ezeknek az újkor elejéig használt vízkerekeknek ma már nincsen jelentősége.
Ma a vízenergiát legtöbbször egy gáttal elrekesztett folyó vizének felhasználásával vízturbinák és generátorok nyerik ki, és villamos energia formájában szállítják el. Ilyenkor a hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezzük. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel.
A világ vízerőműveinek összteljesítménye körülbelül 715000 MW. A nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízenergiát, a kis vízerőművek jelentősége is nagy, ezek főleg Kínában gyakoriak, itt üzemel a világ vízerőmű kapacitásának mintegy 50 %-a.
Magyarországi vízerőművek
A legnagyobb vízerőmű a bős-nagymarosi vízlépcső. A századfordulón néhány vízimalmot törpe vízerőműre alakítottak át, bár ezek csak elektromos energiát termelnek (pl. Gyöngyös, Pilinka, Kis-Rába, Répce, Lajta, Séde).
Hazai vízerőművek:
• Kiskörei Vízerőmű,
• Tiszai Vízerőmű (Tiszalök),
• Ikervári Vízerőmű (1896),
• Kenyeri Vízerőmű (2008),
• Körmendi Vízerőmű (1930),
• Csörötneki Vízerőmű (1909),
• Kesznyéteni Vízerőmű (1943),
• Felsődobszai Vízerőmű (1906),
• Gibárti Vízerőmű (1903),
• Alsószölnöki Vízerőmű,
• Kvassay Vízerőmű.