Energiapédia kiemelt szócikk

Energiamegtakarítási tippek

Az energia ésszerű és hatékony felhasználására napjainkban egyre nagyobb az igény és a törekvés. Nagyon fontos a környezettudatos gondolkodás elterjedése, hiszen a fosszilis energiaforrások (pl. szén, kőolaj, földgáz) készletei egyre csökkennek, az energiaárak pedig nőnek.
Az alábbiakban nézzük meg, hogy energiafogyasztó eszközeink és használati szokásaink megváltoztatásával hogyan léphetünk az energiatakarékos életmód útjára.

További részletek

Ezek a gázok felelősek a klímaváltozásért, a globális felmelegedésért. Minden gáz más mértékben járul hozzá a felmelegedéshez. Ez függ a sugárzási tulajdonságától, molekuláris tömegétől és légköri tartózkodási idejétől. Az általánosan elfogadott index a globális melegítési potenciál (GWP). Ez megmutatja, hogy adott tömegű üvegházhatású gáz, meghatározott időszak alatt, mekkora sugárzási kényszerrel rendelkezik, ugyanakkora tömegű szén-dioxidhoz képest.

A következő vegyületek, vegyületcsoportok okozzák a leginkább az üvegházhatást:

• Vízgőz: ez felel a természetes üvegházhatás kétharmadáért. A légkörben a Föld által kisugárzó hőt a vízmolekulák befogadják, majd minden irányban visszasugározzák. Így felmelegítik a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzik az űrbe. A hidrológiai ciklusnak része a légkörben lévő vízgőz része, ez a víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe, majd újra vissza a párolgás, a lecsapódás és a csapadék révén. Nem növeli a vízgőz légkörbe kerülésének mennyiségét az emberi tevékenység. Viszont a melegebb levegő több nedvességet tartalmaz, így emelkedik a hőmérséklet, ezáltal tovább erősödik az éghajlatváltozás.
• Szén-dioxid: a megnövekedett üvegházhatás több mint 60 %-áért felel, ez fő üvegházhatást okozó gáz, amit az emberi tevékenység termel. Az üvegházhatású gázkibocsátások 80 %-át teszi ki az iparilag fejlett országokban.
• Metán: Ez a második legfontosabb üvegházhatásért felelős gáz. Az ipari forradalom óta megduplázódott a légkör metán koncentrációja, ezáltal 20 %-ban megnövelte az üvegházhatás szintjét. Az iparilag fejlett országokban a metán kibocsátás az üvegházhatású gázok 15 %-át teszik ki.
• Nitrogénoxid: ez az óceánokból és esőerdőkből szabadul fel természetes úton, és a talajban lévő baktériumok hatására. Az ember által befolyásolt források közé tartozik a nitrogén alapú műtrágyák, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és az ipari vegyi anyagok előállítása nitrogénnel. Az iparilag fejlett országokban a nitrogénoxid felel 6 %-ban fele az üvegházhatás kialakulásáért.
• Fluorozott üvegházhatású gázok: ezek nem fordulnak meg a természetben, ezeket az ember fejlesztette ki ipari célokra. Az iparilag fejlett országokban az üvegházhatású gázok körülbelül 1,5 %-át teszik ki.
• Az emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás legfőbb okozója a fosszilis energiahordozók égetése. 2015-ben következik be a globális éghajlati fordulópont, hogy ha nem történik radikális csökkentés a kibocsátást illetően. Ezért nagyon fontosak – és napjainkban előtérbe is kerültek – az alternatív energiaforrások.