Energiapédia szócikk találomra
Niels Henrik David Bohr
Niels Henrik David Bohr
(Koppenhága, 1885. október 7. - Koppenhága, 1962. november 18.)
Forrás: Wikipédia
Dán fizikus, a fizikai Nobel-díjat 1922-ben kapta "az atomok szerkezetének és az azokból eredő sugárzásoknak vizsgálatáért".
Bohr 1885-ben született Koppenhágában, Christian Bohr fiziológiai professzor és Ellen Adler Bohr fiaként.
Testvére, Herald Bohr matematikus és a dán válogatott futballjátékosa volt. A két testvér sok meccsen játszott együtt, mivel Niels is szenvedélyes futballjátékos volt.
Niels Bohrnak hat gyermeke született feleségétől, Margharettől. Egyik gyermekük, Aage Niels Bohr szintén a fizika megszállottja volt, apjához hasonlóan ő is Nobel-díjat kapott, 1975-ben.
Bohr a Koppenhágai Egyetemen szerezte doktorátusát 1911-ben. Ezt követően az angliai Victoria University of Manchesteren folytatta tanulmányait. Bohr mindig jól tanult, még csak másodéves volt, amikor tanársegédként foglalkoztatták.
1913-ban publikálta az atom szerkezet Bohr-modelljét, amit több neves atomfizikus határozottan elutasított.
1916-ban a Koppenhágai Egyetem professzora lett, 1920-tól pedig az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója.
1922-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat az „atomstruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért”.
Borh intézetek volt a legismertebb elméleti fizikusok találkozási helye.
Bohr a modern filozófiai szempontból is a legtöbb kérdést felvető és legvitatottabb gondolkodó.
1927-ben ismertette a komplementaritási elvét, ami a Heisenberg-féle határozatlansági relációnak ad más formát.
Ez az elv és a mérési folyamata, analízise tette le a kvantumelmélet koppenhágai értelmezésének alapkövét.