Energiapédia szócikk találomra
Barnaszén
Az eocén korban, sűrű léperdőkből, 60-75 millió évvel ezelőtt keletkezett. Ekkor keletkezett a magyarországi barnaszén is a Pannon-tenger partján, kisebb mennyiségben találhatunk kréta kori barnaszenet is, aminek a kora 75-125 millió év.
A barnakőszén szénültségi foka szerint a feketekőszén és a lignit közé tehető. A fekete-, illetve a barnakőszén megkülönböztetése az égéshő alapján történik, a határérték 23,87 MJ/kg. Ez vonatkozik a hamumentes anyagra is, és az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) anyagra is.
A feketeszén és a barnaszén választóvonala 17-20 MJ/kg körül van. Ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz, akkor kemény barnaszénről beszélünk (röviden: barnaszén), ha ez az érték 40 %-nál nagyobb, akkor lágy barnaszénről beszélünk (röviden: lignit).
A barnaszenek jellemzői: karcuk barna, vizes kálilúgoldattal fűzve barna színt (huminsav reakció) salétromsavval pedig narancssárga-, vöröses színt adnak (lignit reakció). Sok bennük a kén, részben gipsz, részben pirit formájában. Lepárlási termékeik savanyúak fenol tartalmuk miatt. Vannak barnaszenek, amelyek a levegőn oxigént vesznek fel, ezek tárolásánál fennáll az öngyulladás veszélye.
Külső megjelenésük alapján a barnaszenek lehetnek lágy, földes, fényes, fénytelen barnaszenek. Összetételük alapján: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű (darabos), kagylós törésű, nagy bitumentartalmú barnaszenek. Mindegyikben van kolloidálisan kötött víz. A bitumendús barnakőszenek az alacsony hőfokú szénlepárlás fontos kiindulási anyagai voltak.
A bitumen elnevezést a kőszenek vonatkozásában a következőképpen alakulnak: kőszenek (fekete-, barnakőszén egyaránt) átlagosan 5000-nél nagyobb molekulasúlyú vegyületekből állnak. Ezek természetszerűen hidrogént tartalmaznak, szénvázas vegyületek, oxigén, kén, és nitrogén is van bennük heterociklusos rendszerben, vagy más módon beépítve. A bitumen- tartalmú kőszenek közepes molekulasúlyú vegyületeket is tartalmaznak. Ezek összességét nevezik bitumennek. Ez bizonyos szerves oldószerekkel extrahálható a kőszénből, másrészt hő hatására pl. a kőszenek kokszolásánál, a bitumen bomlik el elsősorban kisebb molekulájú vegyületekre. Minden barnaszén tartalmaz valamilyen mennyiségben bitument. Egyes fajtái a bitumendús barnaszeneknek arra is felhasználható, hogy benzollal extrahálnak belőlük viaszszerű bitument, ami montánviasznak neveznek. Az erre alkalmas barnaszeneket viaszszeneknek szokták nevezni.
Ha hosszabb ideig tárolnak barnaszenet, akkor illó anyagok távoznak az anyagból, valamint folyamatosan lassú, oxidáció zajlik. 10 % fűtőérték veszteség is bekövetkezhet akár néhány hónapon belül. Ezért nem ajánlatos több évre előre barnaszenet vásárolni.
A szén tárolásakor figyelni kell annak öngyulladási hajalmára. A vastag rétegben, 1,5-2 méter felett felhalmozott szén, főleg ha vizes, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, ilyenkor öngyulladás léphet fel. Ezért száraz hely szükséges a tárolásához, nem szabad felhalmozni több méteres magasságba. Ha mégis megjelenik az öngyulladás füstje, akkor szét kell lapátolni és vízzel kell lelocsolni.
Fontosabb barnakőszén- telepeink: Ajka, Tatabánya, Dorog, Várpalota, Salgótarján, Sajószentpéter és Budapest vidékén vannak. Legjobbak a Tata és Dorog területén található barnaszeneink. Fűtőértékük 5000- 6000 kcal-ra is felmehet, de kéntartalma ezeknek is nagy, megközelítheti az 5%-ot is.