Energiapédia kiemelt szócikk

Energiamegtakarítási tippek

Az energia ésszerű és hatékony felhasználására napjainkban egyre nagyobb az igény és a törekvés. Nagyon fontos a környezettudatos gondolkodás elterjedése, hiszen a fosszilis energiaforrások (pl. szén, kőolaj, földgáz) készletei egyre csökkennek, az energiaárak pedig nőnek.
Az alábbiakban nézzük meg, hogy energiafogyasztó eszközeink és használati szokásaink megváltoztatásával hogyan léphetünk az energiatakarékos életmód útjára.

További részletek

Az áramerősség a vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt áthaladó töltésmennyiséget jellemző fizikai mennyiség.

Jele: I.

SI-mértékegysége az amper (A). (André Marie Ampére Francia fizikus, matematikus és kémikus (Lyon, 1775. 1. 22. – Marseille, 1836. 6. 10.))

Kiszámításának képlete: I=Q/t (Q=töltés, t=idő – coulomb/másodperc)
1A=1C/1s (egy amper egyenlő egy coulomb töltés egy másodperc alatt)

Ohm törvénye alapján az áramerősség függ a feszültségtől, és a vezető [ellenállás]?ától. Azonos ellenállás esetén minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb az áramerősség, azonos feszültség esetén minél nagyobb az ellenállás, annál kisebb az áramerősség.
Ohm törvényének képletei:                                  

                    U=I*R                            I=U/R          
                                                                                          

                                       R=U/I

Az áram élettani hatása:

Az emberi test a bőr nedvességétől és különböző körülményektől függő mértékben vezeti az áramot, ellenállása 200-3000 ohm között változhat. Mivel az emberi test apró elektromos impulzusok hatására működik, a rajta áthaladó elektromos áram bőr-, izom- és idegi károsodást okozhat, megzavarhatja a szívritmust stb. A károsodás mértéke a tévhittel ellentétben nem a feszültségtől, hanem a testen áthaladó áram erősségétől, annak irányától és fajtájától függ (például ha két ujjunk között halad át az áram, lényegesen kisebb károsodás érhet minket, mint ha a két karunk között tenné azt).

A Magyarországon szabványos háztartási feszültség (230V 50 Hz váltakozó) esetén 50 milliamper szervezeten áthaladó áramerősség már életveszélyes lehet, amennyiben az áram a szíven is keresztülhalad, ez az érték 1 milliamper. A szív szempontjából legveszélyesebb frekvencia 12-60 Hz között van és miután a háztartásokban használt váltóáram frekvenciája szabványosan 50 Hz, így roppant veszélyes a szervezetre.

Egyenáram esetén a veszélyes áramerősség értéke 500 mA körül van, ha azonban ilyen áramütés éri a szívet, az az áram megszűnésekor képes önállóan újraindulni.

A háztartási feszültségszintnél nagyobb feszültség azért veszélyesebb az emberi szervezetre, mert – mint fentebb láthattuk – az áramerősség a feszültségtől és az ellenállástól függ, ha pedig feltételezzük, hogy a test ellenállása állandó, magasabb feszültség esetén nagyobb áram halad át a testen.