Energiapédia szócikk találomra
Hogyan keletkezik a kőolaj?
A kőolaj (ásványolaj) többnyire sötét színű, sűrűn folyó anyag. Összetétele az előfordulási helyétől függ. Megkülönböztetünk paraffinbázisú, intermedierbázisú és nafténbázisú kőolajat. Egyes kőolajokban viszonylag nagy mennyiségű (30-40 %) aromás szénhidrogén is található.
Szénhidrogének nagy mennyiségű, növényi és állati eredetű szerves anyag oxigénszegény környezetben történő bomlásával keletkeznek, amely nagyrészt tengeri üledékképződés során történik. A szerves anyag finomszemcsés szervetlen anyagokkal (agyag, márga) együtt rakódik le.
A fokozatosan növekvő üledékréteg súlya alatt a nagy nyomás és magas hőmérséklet révén alakulnak át szénhidrogénné, és a nagy nyomás miatt felfelé vándorolnak a pórusos szerkezetű kőzetben. Ez a migráció addig tart, amíg az anyag elér egy át nem eresztő réteget, ahol megreked és elkülönül: alul víz, felül kőolaj és ha van elég gázanyag akkor a fölött földgáz helyezkedik el az úgynevezett gázsapkában.
Mivel a migráció miatt a kőolaj nem a keletkezési helyén (anyakőzetben), hanem az úgynevezett tárolókőzetben található, utólag nehéz megállapítani, hogy hol is képződött.
A kőolaj összetétele:
- Szén (C) 81-87%
- Hidrogén (H) 10-14%
- Oxigén (O2) 0-7%
- Kén (S) 0-6%
- Nitrogén (N2) 0-1%
A kőolaj-feldolgozás első lépése a víz és a kőzettörmelék elkülönitése ülepítéssel. Az ezt követő gáztalanitás során tekintélyes mennyiségű propán-bután gázt nyernek.